Ludat eszünk Márton napján,
s az időnek vaskalapján
szaladozunk keveset.
Mikor a lúd bennünk ébred,
nekidőlünk a vén télnek,
neki havas orrlikának,
cipórejtő kosarának,
s a cipóból eddegélve
szaladozunk be a télbe.
Hasunk alatt viszünk ludat,
mert, ki Márton, mind így mulat.
2009