Mióta elmentél,
elrejtőzött a napfény előlem.
Patikát keresett tán ott a homályban.
Beteg testére steril gézeket kért, s csak
egy piros kiütése volt egzaktan
hibátlan. Néptelen volt az álmom.
Magam körül gyűrődött föl a rét.
Egy volt a köpeny, egy volt a szoknya,
és sok-sok napfényről nem tudott az ég.
Juhász Anikó: Tudatlanság
2015