A kanális, mint tavasszal a majális,
kiömlött a kerek erdő karcsú szélire.
Családarcok fürödnek,
májusfáról gügyögnek
a Tiszának törékeny partjain.
A fákon levelibékák,
nagy ágra fölkent lapos kréták,
kuruttyolnak a csillagok.
Hádész háza messze jár,
ránk ragyogott most a nyár,
még tavasz hátán lovagol.
És kopogó harkályszemek
hoznak falánk üdvözletet.
Ni, galoppol egy giliszta!

2010